A mellékvese fáradtság és a kortizol

Úgy kell a kortizolra gondolnunk, mint a túlélésünk kulcsára.

Stresszhelyzetben a kortizol termelődése fog minket átsegíteni az adott szituáción, azaz kortizol nélkül nem élnénk túl a stresszt!

Ezt gyönyörűen lehet szemléltetni kísérleti patkányokon, ha eltávolítjuk a mellékveséjüket. Magát az eltávolítást tökéletesen túl fogják élni és képesek folytatni mindennapi életüket, egészen addig, amíg stressz alá nem helyezzük őket. Ha ezeket a mellékvese nélküli patkányokat elkezdjük éheztetni vagy szándékosan rájuk ijesztünk, az állatok mivel nem tudnak kortizolt előállítani, bele fognak pusztulni.

A kortizolnak számos létfontosságú feladata van stresszhelyzetben az emberi szervezetben, annak érdekében, hogy a szervezet felkészüljön és életben maradjon a stresszhatás alatt:

  • Szabályozza a vérnyomást és a kardiovaszkuláris funkciókat
  • Szabályozza az inzulint és a glükózt
  • Immun funkciókra hat
  • Válasz a gyulladásokra
  • Szabályozza az anyagcserét

A kortizol egyik, ha nem a legfontosabb feladata, hogy segítse a szervezetet a stresszre való reakcióban. Éppen ezért, olyan szituációkban, amikor valaki stressz-helyzetbe kerül és/vagy abban él, szervezete kortizol szintje magas lesz.

Jó példa erre a 3. trimeszteres kismama vagy egy élsportoló is. Mindketten el fogják mondani, hogy imádják az állapotukat, de attól az még szervezetük számára megterhelő, azaz stresszként éli meg a szervezet. De említhetnénk akár a depresszióban szenvedőket, az alkoholistákat, pánikbetegeket vagy a fogyókúrázókat is, vagy a családi, munkahelyi gondokkal küzdőket, szerettüket hosszabb ideig ápolókat is, náluk is tartósan magas kortizol szintre kell számítani.

A mellékvese fáradtság, azaz az az állapot, amikor a mellékvese már nem bír elegendő kortizolt és más hormonoket (lásd később) megtermelni mindig fokozatosan alakul ki, azaz különböző klasszikus stádiumai vannak, hiszen a szervezet végig igyekszik kompenzálni, több-kevesebb sikerrel.

1.„küzdj vagy fuss”… A test jelzést kap arról, hogy stresszoroknak van kitéve és ennek hatására egy agresszív anti-stressz hormon (kortizol) gyártásba kezd, hogy megküzdjön az őt érő stresszel. Több szakember ezt a stádiumot „kezdeti fáradtság” időszakának is nevezi.

Ebben az időszakban a testnek nagy mennyiségű kortizolra van szüksége, hogy túlélje a stresszt, tehát ilyenkor tipikusan magas a mért kortizol szint. Ilyenkor még nincsenek tünetek, „csupán” egy általános fáradtság érzés testileg és/vagy lelkileg. A mindennapi teendőit gond nélkül képes ellátni az érintett.

2. krónikus, hosszantartó vagy erőteljes stressznél a mellékvese képtelen kielégíteni a test folyamatos és hatalmas kortizol igényét. Ekkor az történik, hogy a kortizol szint csökkenésnek indul, lecsökken egy átlagos szintre, de reggel már nincs belőle elég (már gondot okoz a reggeli felkelés).

A szorongás és az aggodalom kezdi befészkelni magát az érintett életébe, egyfajta ingerlékenység lesz úrrá rajta. Jön az alvászavar, nehezen, lassan tud csak elaludni, illetve gyakori az éjszakai megébredés is. Rendszeressé válik a vírusos fertőzés, erősödik a PMS és akár szabálytalanná válhat a menstruáció. Pajzsmirigy alulműködést sugalló tünetek jelennek meg, mint a végtagfázás, fáradtság, lelassult anyagcsere.

Egy „progeszteron-lopás” nevezetű kompenzációs jelenség veszi át az irányítást hormonális téren: ilyenkor ugyanis a kortizol előállítása válik az abszolút elsőszámú prioritássá a szervezet részéről, ami azzal is jár, hogy az egyéb hormonok előállítása háttérbe szorul.

A rendelkezésre álló progeszteron kortizol előállítására fordítható, amit teljes mértékben a szervezet önállóan irányít, ráadásul mivel a progeszteron és a kortizol egy azon receptoron keresztül jut be a célsejtekbe, a maradék progeszteron is nehezen jut szabad receptorhoz. (kortizol=anti-progeszteron). Ekkor labor segítségével detektálható az alacsony progeszteron szint és mellette egy normál kortizol szint. Amennyiben van lehetőség kortizol napi profil készítésére, azzal szépen követhető a reggeli kórosan alacsony kortizol szint, holott a reggeli kortizolnak kellene a legmagasabbnak lennie és úgy kellene fokozatosan csökkennie estére és éjszakára.

Ebben a stádiumban a „progeszteron-lopás”-nak köszönhetően csupán egy néha-néha jelentkező enyhe fáradtság figyelhető meg, amin egy kis szundikálás vagy egy rövidebb szabadság, pihenés sokat segít.

3. mellékvese fáradtság

Ekkor már a mellékvese képtelen kielégítő mennyiségű kortizol előállítására. (Félreértések elkerülése végett, ehhez a stádiumhoz akár évek is kellhetnek, míg kialakul, de több nagy stresszhatás miatt ennél hamarabb is ide juthatunk. )

Ekkorra már a kortizol szint nagyon alacsony.

Ennek a stádiumnak a korai szakaszában a tipikus mellékvese fáradtság tünetek jellemzőek (lásd itt), később további hormonális egyensúlytalanságok lépnek fel. Ez konkrétan nőknél a petefészek – mellékvese – pajzsmirigy tengely érintettségét jelenti, míg férfiaknál a mellékvese – pajzsmirigy tengely problémáit jelenti.

Ekkorra általánosságban elmondható, hogy az érintett testében állandósult a fáradtság érzése.

A test minden erejével igyekszik fenntartani az egyensúlyi állapotát azzal, hogy aktivizálja a vegetatív idegrendszerét, de a már sérült receptorok, a károsodott anyagcsere és méregtelenítő mechanizmusok miatt kiszámíthatatlan és bizonytalan az eredményessége. Külső segítségre van szükség!

Visszaható glükóz egyensúlytalanság, bizonytalan vérnyomás – tartós alacsony vérnyomás, szívbedobogások, poszturális ortosztatikus tachycardia, szédülés, szorongás, időszakos adrenalin löketek, hiperszenzitív hyponatrémia (alacsony nátrium szint), hirtelen idegességi rohamok, a végzet közeledtének érzése. Kórosan erőteljes a test és az elme kapcsolata, ami miatt nincs kibúvó, hiszen minden gondolat fiziológiai válaszreakciót vált ki.

4. mellékvese kimerülés/elégtelenség

Ekkor már a test energia szintje nagyon alacsony, a test a túlélésért harcol. Végül, a mellékvesék teljesen kimerülnek. Amikor ezt a stádiumot elérjük, már az Addison-betegség határát súroljuk, amit mellékvese elégtelenségnek hívunk és ami komoly orvosi felügyeletet igényel.

A mellékvese fáradtság felismerésével és megfelelő kezelésével célunk ezt elkerülni és  segíteni egy olyan problémakörnél, melyre sokszor csak azt  a választ kapjuk: “Tessék többet pihenni, nem stresszelni!”… De hogyan?

Emberek milliói szenvednek tőle, mégsem kapnak segítséget, mivel a jól bevált, tradicionális módszerekkel, mint a labor ez egy igen nehezen felismerhető állapot, valamint hazánkban már csak a mellékvese kimerülést diagnosztizálják, az azt megelőző állapottal nem nagyon foglalkoznak. Pedig a cél a betegség megelőzésén, azaz a mellékvese fáradtság visszafordításán és a természetes úton való segítségnyújtáson kellene hogy legyen…

<< Előző: Akut és krónikus stressz Folytatás: A következmények… >>