Változó korba léptem?

A változó kor

A klimax folyamata során a hormon szintek (ösztrogén, progeszteron) elkezdenek csökkenni, a petefészkek működése alábbhagy, majd mire beáll a menopauza, a petefészkek működése teljesen leáll, a hormonok szintje olyan alacsonyra csökkennek, hogy leáll a menstruáció.

Ez egy természetes folyamat, hiszen ilyenkor már nincs szükség az utódnemzésre, így a petefészkek a természet rendje és módja szerint elvesztik funkciójukat.

Vannak nők, akik problémamentesen élik át ezt az időszakot, egyeseknél enyhébb tünetek jelentkeznek míg mások egészségét jelentősen érinti.

Azoknak a hölgyeknek, akiknek ösztrogénje és progeszteronja világ életében egyensúlyban volt, a változó kor elérkeztével a hormon szintjei kéz a kézben fognak lecsökkenni, ami azt jelenti, hogy az egyensúly ekkor is fennmarad. A menopauza beálltával a szervezet hamar hozzászokik az új hormonszintekhez, mindenféle kellemetlen kísérő tünet nélkül; elmarad a menstruáció, ám nem kíséri a folyamatot se hőhullám, se alvászavar, sem egyéb nőgyógyászati probléma, stb.

Amikor azonban egy nő úgy lép be a változó korba, hogy nincsen meg az egyensúly, azaz ösztrogéndominanciája van, a hormonszintek csökkenése nem egyensúlyi állapotból indul. Ilyenkor bizony megjelennek a tünetek, hiszen ekkor a progeszteronja hamarabb csökken le, mint az ösztrogénje: a progeszteron lenullázódik az ovulációk elmaradásával, míg az ösztrogén 30-50%-ra csökken csak le.

Vizsgálatok sora bizonyítja, hogy halálunk előtt fiatalkori ösztrogénünk 20-30%-a még megvan, mindez akkor, ha az ösztron szintet vizsgáljuk, azaz a zsírsejtek által termelt ösztrogént.

A változókor több fázisra tagozódik, melyek minden nő esetében különböző módon futnak le.

35 és 50 éves kor között valahol elkezdődnek a hormoncsökkenések. Ezt az időszakot perimenopauzának nevezzük. Egy egészséges nőnél 50-52 éves kor körül következik be a klimax, vagyis a menopauza. Akkor mondhatjuk ki a menopauzát, ha a nő 12 egymást követő hónapja nem menstruál. Az ezután elkövetkező időszakot post-menopauzának nevezzük.

Hormonok a változó korban

Vizsgálatok kimutatták, hogy már kb. 35 éves kortól kezdődnek kimaradozni az ovulációk, azaz a 12 hónapból nem minden ciklust koronázza tüszőrepedés, így nem csoda ha felborul az egyensúly.

A premenopauza során a petefészek teljesítőképessége fokozatosan alább hagy, nem minden hónapban történik meg a tüszőrepedés. Ha nincs tüszőrepedés, csökken a progeszteron szint is. A petefészek működésének csökkenése következtében ha van is ovuláció, túl kevés progeszteron termelődik utána. Megjelennek az ösztrogén dominanciás tünetek, s az egyensúlytalanság hónapról hónapra erősödhet. Az egyensúly helyreállításával elkerülhetjük, hogy korai klimax lépjen fel. Amennyiben nagyobb az egyensúlytalanság, a petefészkek már bóbiskolni kezdenek, belépünk a premenopauzába, ami a változókor előszobája. már Bár akár már a 40-es évekkel megkezdődhet ez a folyamat  – sokszor alattomosan – és akár több éven át is húzódhat, megkeserítve a nő életét, azokat a nyugati orvoslás sokszor nem hozza összefüggésbe a premenopauzával, vagy a korai életkorra való tekintettel nem tulajdonítanak túlzott jelentőséget nekik, így az érintett sokszor egyedül marad a problémáival. A tünetek nagyban megfelelnek az öszrogén dominancia tüneteinek, pl.ingerlékenység, haspuffadás, mohóság, mellfeszülés, cikluszavarok, stb.

Ehhez jönnek még a hőhullámok, melyek tipikus tünetei a változókornak. Nők, akik korábban is szenvedtek PMS-ben, a premenopauzát egy tartós PMS-állapotnak érzékelik. Nők, akiknél korábban nem voltak hormonális problémák, ijesztő módon hirtelen esnek át a tüneteken

Vizsgálatok szerint 35-70 éves kor között a progeszteron 75%-kal, míg az ösztrogén csupán 35%-kal csökken. Azaz még a változó korban is fajlagosan több ösztrogénünk van a progeszteronhoz képest, azaz ösztrogén dominanciánk van.

A nyugati orvoslásban a klimax időszakát úgy írják le, mint azt az időszakot, amikor a nőknek lecsökken a nők ösztrogén szintjük és menopauza esetén csak az ösztrogénpótlásra gondolnak. Dr. Lee nem győzte hangsúlyozni, milyen fontos, hogy ne csak az ösztrogén szinttel foglalkozzunk, hanem a két női hormon egyensúlyával. Hiszen amikor az ösztrogén kb. 50%-ra esik vissza, ennek következtében azonban leáll az ovuláció, azaz nem termelődik több progeszteron. Ennyi ösztrogén mellett – még akkor is, ha az kevesebb a fiatalkorinál – semennyi progeszteron bizony az ösztrogén dominancia állapota.

A nők 80%-nak a menopauza alatt és közben is elegendő ösztrogénje van.

Nem szabad elfelejteni azt a tényt, hogy a szervezet zsírsejtjeiben nagyon jól tárolódik az ösztrogén (beleértve a xeno-ösztrogéneket is!), illetve a zsírsejtek által a petefészkek leállása után – ahol az ösztradiol termelődött egészen idáig – ösztron (egy másik ösztrogén) termelődik, egészen halálunkig.

A progeszteron nem tud úgy tárózódni, mint az ösztrogén, így ha ott van mellette 20-30-40-50% ösztrogén, mert a zsírsejtjeink elő tudják állítani, és még kívülről is kapunk xeno-ösztrogéneket a környezeti mérgekből, nem csoda, ha megjelenik az ösztrogén dominancia.

További ösztrogén adásával ez az állapot súlyosbodhat. Norvégiában klimaxnál semmilyen formában nem támogatják ezt, mivel nincsen rá szükség. Ilyenkor a progeszteron pótlás a megoldás, hiszen az ösztrogén és progeszteron közötti egyensúly megteremtésével a tünetek csökkennek, elmúlnak.

Mi zajlik le bennünk a klimax során?

A változókorban lévő nők ciklusa rendszertelenné, kiszámíthatatlanná válik. Ez részben az ösztrogén dominanciával függ össze, részben azonban természetes velejárói a változókornak. A szervezet lassanként a menstruációs időszak utáni életre rendezkedik be. Ha a cikluszavarok nem nyugtalanítóak vagy fájdalmasak, azaz a változó kor a rendszertelen menzeszen kívül nem jár más kellemetlen tünettel és nem idő előtt éri el a nőt, a cikluszavarokat a természetes folyamat részeként fogadhatjuk el.

Amikor kezd az ovuláció kimaradozni, vagy ha van is ovuláció, de kevés progeszteron termelődik utána, azaz nincs kielégítő progeszteron-termelés a ciklus 13. napjától a 26-ig, a ciklus lerövidül. Fontos tudni, hogy egy egészséges nőnél az ovulációtól 14 napon át napi 20 mg progeszteron termelődik. Ha ennek csak egy része termelődik és/vagy kevesebb ideig, akkor hamarabb jön meg a menstruáció. Ösztrogén dominancia van, a premenopauzába léptünk.

A klimax következő fázisában teljesen kimarad az ovuláció, azaz nem termelődik progeszteron, a szervezet a tartalékait éli fel amellett, amit még a mellékvese termelni bír. Mivel nem termelődik progeszteron, a menstruáció kezd kitolódni, hosszabb ciklusok következnek, majd mivel az ösztrogén termelés is alábbhagy nemsokára leáll a menstruáció. Ez a perimenopauza időszaka, azaz az utolsó vérzés körüli fázis (premenopauzából alattomosan fejlődhet ki vagy lappanghat alatta). Ahogy korábban említettük,az alacsonyabb ösztrogénszint ellenére is kialakulhat az ösztrogén dominancia, ha a progeszteron szint még alacsonyabb az ösztrogénhez viszonyítva, akár intenzív tüneteket okozva. Ebben az esetben az érintett egyszerre szenved az ösztrogén hiány és az ösztrogén dominancia tüneteitől. A perimenopauza idején rendszerint a hőhullámok felerősödnek. Sok nőnél intenzívebb lesz az izzadás és alvászavarok lépnek fel a többi ösztrogén dominanciás tüneten felül, melyek akár fel is erősödhetnek..

Az ipari országokban élő nők esetében az utolsó vérzés úgy 52 éves kor körül következik be. Amikor ez 40 éves kor körül bekövetkezik, azt korai menopauzának hívjuk. Ilyenkor a petefészkek működése a beprogramozott idő előtt kezd alábbhagyni. A jeleiket időben felismerve természetes progeszteron pótlásával – ha időben érkezik a segítség és genetikailag még működőképesek – a petefészkek még munkára foghatók és visszafordítható a folyamat.

Miután már a nő egy éve nem menstruál, azaz beáll a menopauza, a szervezet lassanként hozzászokik az új hormon egyensúlyhoz. Ekkor illetve az ezután elkövetkező időszakban, amit post-menopauzának nevezünk a petefészekben már nem termelődik ösztrogén és progeszteron, a zsírsejtekben az ösztrogén nagyobb, a mellékvesében azonban szerényebb mértékben még termelődik mindkét hormon.

Sebészeti menopauzáról beszélünk méh és/vagy petefészek eltávolítás utáni állapot esetén, amikor a klimax szinte azonnal (átmenet nélkül) beáll.

Változó kori tünetek

Menopauza alatt könnyen kialakulhat depresszió, szorongás, hiszen a női szervezet természetes antidepresszánsa a progeszteron, amiből ilyenkor már nem termelődik. Éppen ezért a közérzet javításában a progeszteronnak nagy szerepe van.

A relatív magas ösztrogén szint következtében az ösztrogéndominanciás tünetek közül a leggyakoribbak az olyan panaszok, mint erős, elhúzódó vérzés illetve derék és csípő tájékára lerakódó kilók. Ezek mellett megjelenhetnek olyan (ösztrogén szint ingadozására és hiányára utaló) tünetek, mint a hőhullám, hirtelen erős szívdobogás, izzadás, alvászavar, hajhullás.

Olyan folyamatok indulhatnak el, mint a csontritkulás, szív- és érrendszeri betegségek, mellrák, méhrák vagy egyéb jóindulatú elváltozások, mint pl. mióma.