Minden szervezet, minden betegség más és más, így nem lehet egy mindenki számára alkalmazható táplálkozási útmutatót adni.  Azonban vannak olyan alapvető irányvonalak, melyet mindenkinek érdemes követnie, ha egészséges szeretne lenni, különös tekintettel a hormonális egyensúlyra.

Rövid és tömör összefoglalást készítettünk az alapokról, egyelőre különösebb és részletes magyarázat nélkül, illetve egyéni problémáktól függetlenül (azaz pl. inzulinrezisztencia vagy gluténérzékenység esetén további megszorításokkal kell számolnunk):

  • Kerüljük a gyorséttermi, félkész, instant, tartósítószert és adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket!
  • Kerüljük a koffeint!
  • Tejet és tejterméket csak megbízható forrásból fogyasszunk, amely nem tartalmaz sem xeno-ösztrogént, sem növekedési hormonokat (házi és biotej)! A kecske- és juhtejet és tejtermékeket részesítsük előnyben, mivel ezekben nincs az a fehérje, ami gyulladást okozhat!
  • Ne fogyasszuk el az állatok (hús és hal) zsírját, hanem a tiszta, zsírmentes húst részesítsük előnyben! Lehetőség szerint vásároljunk bio illetve házi húst!
  • Minimalizáljuk a cukor és édesség fogyasztását! Inkább mézet (mértékkel), xylitet, steviát fogyasszunk, de semmi esetre sem szintetiku édesítőszereket és cukorpótlókat!
  • Együnk minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt!
  • Kerüljük a keményítőben gazdag élelmiszereket, mint a burgonya!
  • Kerüljük a kenyér evését!
  • Ha gabonát fogyasztunk, csak teljes kiőrlésű lehet és azt is csak minden másnap!
  • Kerüljük a transz-zsírokat, mint pl. a sült burgonyát!
  • Törekedjünk az (állati) és növényi fehérjedús + jó zsír alapú táplálkozásra, a szénhidrát minőségére nagyon, de mennyiségére is ügyeljünk!
  • Ne korlátozzunk só-fogyasztásunkat, de ne is sózzuk túl ételeinket! Ha nem tengeri sót használunk, akkor arra figyeljünk oda, hogy mindenképpen valódi nátrium-klorid legyen, semmi esetre sem kálium-klorid!
  • Soha ne hagyjuk ki a reggelit és ha lehet, délelőtt 10 óra előtt reggelizzünk! Ebédeljünk 12 óra körül és uzsonnázzunk délután 3 körül! A vacsora történjen meg délután 6-7 óra magasságában és lefekvés előtt csak néhány alacsony glikémiás indexű falatot együnk! Inkább korábban együnk, mint későn!
  • Törekedjünk arra, hogy inkább naponta többször étkezzünk és mindig kis porciókat fogyasszunk!
  • A napi táplálékunknak kb. így kellene felépülnie:
    • 40% zöldség (ennek minimum fele nyers)
    • 10-20% hüvelyesek, magvak
    • 10-20% állati eredetű táplálék
    • 20% jó zsír
    • 10-15% friss gyümölcs
    • 10% gabona
  • Fogyasszunk emésztőenzimet, ha főtt ételt eszünk!

Válaszok a miértekre

Xeno-ösztrogének bekerülése az emberi szervezetbe:

A xeno-ösztrogének a vegyipar termékei. Olyan mesterséges vegyszerek, amelyek a szervezetbe jutva képesek az ösztrogént mimikálni, ezáltal ösztrogén hatást fejtenek ki. A gyógyulásunk része, hogy tisztában legyünk ezekkel az anyagokkal és igyekezzük elkerülni őket, amennyire csak lehet. Mivel benne vannak a táplálékláncunkban, még ha ma betiltanák az összeset, akkor is évszázadok kellenek ahhoz, hogy kiürüljenek a táplálékláncból. Ezért nem szabad azt az álmot kergetnünk, hogy teljesen ki tudjuk őket iktatni az életünkből, de mindent el kell követnünk, hogy kerüljük őket!

Bioakkumuláció (avagy biokoncentráció):

A bioakkulumáció az élőlények azon tulajdonsága, hogy egyes elemek illetve vegyületek környezetből történő felvétele eredményeképpen saját szervezetükben nagyobb koncentrációt hoznak létre, mint amekkora a forrásul szolgáló környezeti elem volt, tehát ezeket az elemeket vagy vegyületeket koncentrálják, feldúsítják sejtjeikben vagy egyes szöveteikben (zsírsejtjeikben, anyatejben).

Bio magnifikáció:

A bio magnifikáció az a jelenség, amikor a tápláléklánc bizonyos szintjén akkumulált kockázatos anyag a táplálékláncban a következő felső szinteken hatványozottan jelentkezik.

A fentiekből következik, hogy a bio magnifikáció vegetáriánusoknál alacsonyabb a táplálkozás jellege miatt, de őket is érheti ugyanúgy vegyipari hatás (xeno-ösztrogének).

A legveszélyesebb xeno-ösztrogének, a dioxin és a PCB-k forrásai, sorrendben elől az arányaiban legtöbbet tartalmazó élelmiszerrel:

1. tej, tejtermékek

2. tojás

3. halak

4. marhahús

5. zöldségek, gyümölcsök

6. disznóhús

7. szárnyasok

Ha ezekből az élelmiszerekből organikusat vagy háztájit fogasztunk, máris sokat tettünk annak érdekében, hogy minél kevesebb xeno-ösztrogén kerüljön a szervezetünkbe.

 

0 hozzászólás

Hagyjon egy választ!

Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?
Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .