A glutén hátulütői

A rejtett gluténérzékenység és az autoimmun betegségek összefüggnek

A gabonafélékben rengeteg könnyen emészthető, és inzulinszintet emelő keményítő van.  Sőt, a gabonamagvak belseje a keményítőn kívül még tartalmaz kétféle fehérjét a gliadint és a glutenint. Erre a két fehérjére vagyunk érzékenyek, amit röviden gluténérzékenységnek neveznek.

A cöliákiát, mint a gluténérzékenység legjobban megnyilvánuló formáját már régen felismerték, de egyre több bizonyíték van arra, hogy több betegség mögött is gluténérzékenység van. A szakirodalom azt bizonyítja, hogy a gluténérzékenység vérből, de még székletből sem mutatható ki teljes biztonsággal.

A gabonafehérjék immunológiai hatása igen sok betegségnek a rejtett oka. A glutenin és a gliadin a bélfalon gyulladásos gócokat alakít ki, ahol az immunrendszer védekezik. Ha a hatás sokáig tart és folyamatos, akkor a bélfal egy idő után átjárhatóvá válik, és egyéb fehérjék is átjuthatnak a bélfalon bejutva a szervezetünkbe. Ha valamelyik betolakodó fehérje és valamely testfehérjék között szerkezeti hasonlóság áll fenn, akkor az idegen fehérje ellen aktivizálódott immunrendszer később a saját testszövetei ellen is fordul. Ezt nevezzük autoimmun betegségnek.

Jelenleg kb. 150 betegség esetén mutatták ki, hogy a gluténérzékenység az átlagnál jóval gyakoribb e kórképekben.

Hormonális szempontból mikor kerüljük  a glutént?

  • endometriózis esetén (hiszen a betegség gyulladásokkal jár)
  • inzulinrezisztencia esetén (így mintegy megelőzésképpen a szénhidrát-bevitelt egy olyan körrel szűkítjük, mely amúgy is gyulladásokra hajlamosít)
  • pajzsmirigy-elégtelenségnél (főleg Hashimotoban szenvedők)
  • autoimmun betegségek esetén
  • bélrendszeri gyulladások esetén

A gluténérzékenységről vegatesztes állapotfelmérésen győződhetünk meg.