Dr. Lee és Dr. Zava már évtizedekkel ezelőtt tudatosította, hogy szervezetünk szabad (biológiailag aktív) szteroid hormonjai pontosan csak a nyálból határozhatók meg, nem pedig vérből (szérumból).

Mik is azok a hormonok?

Postások, üzenet és feladat-vivők a sejtjeink között, a szervezet kommunikációjában vesznek részt, azaz a hormonok létfontosságú jelhordozó molekulák (hírvivők) az emberi szervezetben, melyek a szervezetre jellegzetes biológiai hatást gyakorolnak, azaz ezek a vegyületek befolyásolni hivatottak a sejtjeink működését, ezáltal az élőlények életfolyamatait szabályozzák.

Mindez azt jelenti, hogy hormonok nélkül nincs élő szervezet és a hormonok egyensúlytalansága pedig a szervezet elégtelen működéséhez vezet!

Mik azok a szteroid hormonok?

A szteroid szó egy vegyületcsoportot jelöl, melyek képviselői megtalálhatóak a szervezetben.

Szteroid hormonnak azokat nevezik, melyek karakterisztikus molekula szerkezettel rendelkeznek, tehát közös, hasonló alapvázuk van, melyet szteránváznak neveznek, innen a szteroid elnevezés.

A legtöbben, ha a szteroid hormonokról hallanak, rögtön a body buildingre és a doppingolásra gondolnak, tévesen!!!

Szteroidok közé tartoznak pl. a nemi hormonok, mint a progeszteron, tesztoszteron, az ösztrogén, de illetve a glukokortikoidok, vagyis a mellékvesekéreg hormonok is.

A szervezetben megtalálható szteroid hormonok:

  • Progeszteron, a sárgatest hormon
  • Ösztrogének, azaz női tüsző hormonok
  • Tesztoszteron, a férfi nem hormon
  • Kortikoszteroidok, a gyulladáscsökkentésért felelős hormonok
  • D-hormon, ami tulajdonképpen a szervezetben átalakult D-vitamint jelöli
  • Kortizol, az ún. stresszhormon

Ezekre a vegyületekre jellemző, hogy zsíroldékony lévén könnyen átjutnak a membránon, és a sejtek citoplazmájában található receptoraikhoz kapcsolódnak.

Ezeknek a hormonoknak a koncentrációja az emberi szervezetben igen alacsony. Ezért a mérési eljárások minősége igen nagy követelményeknek kell megfeleljen. Egyébként haszontalan mérési eredményekkel számolhatunk, amelyek többet ártanak mint segítenek.

A hormonok munkája

Hormon= kulcs és receptor=zár. Azaz egy hormon csupán akkor jut be a sejtbe, ha megtalálta receptorát, és rá tudott kapcsolódni!

A kapcsolódás hatására azok aktiválódnak, és bejutnak a sejtmagba, ahol a DNS egyes szakaszainak átírását változtatják meg. Ennek hatására megváltozik a sejtben keletkező fehérjék összetétele. A fehérjék funkciója dönti el a továbbiakban, hogy a hormon milyen hatást gyakorolt a sejtre. A hormon hatása minden olyan sejtben jelentkezik, mely rendelkezik adott receptorral.

Vér és nyál, mint vizsgálati anyag

Gondolhatnánk arra, hogyha ezek a vegyületek zsíroldékonyak, akkor milyen formában keringenek a vérárammal? Mert ha zsírban oldódóak, akkor bizony nem lesznek megtalálhatóak a vér szérum, azaz vizes részében, melyet vérvételkor levesznek tőlünk! A szérum a vérünk vizes része, nincsenek benne sem sejtek, sem zsírok, csak a vizes rész!

Éppen emiatt a szteroid típusú hormonok a vérben való tartózkodás ideje alatt kénytelenek speciális szállítófehérjéhez kötődni, ilyen lehet pl. a transzkortin a kortizol számára, vagy a szexuálhormon kötő globulin a tesztoszteron és az ösztrogén számára. De onnantól, hogy szállítófehérjéhez kötődnek (becsomagolódnak fehérjébe), ezek a megkötött hormonok már biológiailag nem aktívak, s a hormon receptorok számára így nem állnak rendelkezésre!

Az orvos által a szérumban talált mennyiségnek (vér alapú hormon labor) csak 1 – 9%-a aktív biológiailag. A többi fehérjéhez kötött marad, azaz nem cselekvő hormon! Márpedig biológiai hormonaktivitásra csak a szabad hormonok képesek! A nyál ezeket a szabad hormonokat tartalmazza, a mérések is ezeket mutatják ki.

Nézzünk egy konkrét esetet:
21. ciklusnapi progeszteron szintem 21 nmol/l, amire könnyen azt mondhatnánk, hogy kielégítő, mert határértéken belül van, mégis ha figyelembe vesszük, hogy ennek csupán 1-9%-a aktív bilógiailag, azaz cselekvő progeszteron, akkor bizony ez vészesen kevés és mindjárt meg is értjük, hogy a kielégítőnek tűnő labor érték mellett miért vannak mégis ösztrogén dominanciás tüneteink!

Hormonméréseket manapság még mindig végeznek vérből, pedig a WHO (World Health Organization, azaz a Világ Egészségügyi Szervezete) is a nyálból vett mintavételi eljárást preferálja a szteroid hormonok esetében, mert valóban korrekt diagnózist csak nyálból lehet felállítani.

A vizsgálat során egy napon mérjük a progeszteron és ösztrogén hormonok szintjét, a luteális fázisban (21. napon).

A nyálból végzett hormonvizsgálat otthon elvégezhető, majd a labornak szükséges eljuttatni.